Építkezés 2025-ben: mi változott a szabályozásban, amit tudnod kell?

Mit jelent ma a „BB besorolás” – és mi kell hozzá?

Az egyik legfontosabb változás, hogy 2024-től minden új épületnek minimum „BB” energetikai besorolást kell elérnie. Ennek feltételei:

• az épület összesített energetikai jellemzője legfeljebb 100 kWh/m²/év lehet,
  
  
• a teljes energiaigény legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni (például napelem, hőszivattyú, napkollektor, biomassza).
  
  

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy új családi ház nem épülhet meg „csak” jól szigetelve – legalább részben megújuló energiát is kell használnia.

A BB kategóriához ma már alapkövetelmény:

• háromrétegű üvegezésű, korszerű nyílászárók,
  
  
• vastagabb szigetelés (homlokzaton akár 20–25 cm),
  
  
• energiatakarékos gépészet (jellemzően hőszivattyú vagy kondenzációs kazán),
  
  
• reális tájolás, tömegforma, légzárás.
  
  

Változások az energetikai tanúsítvány rendszerében

1. november 1-től az energetikai tanúsítványok új formátumban és tartalommal készülnek.
   
   

A legfontosabb tudnivalók:

• A régi típusú tanúsítvány már nem érvényes a jogi ügyleteknél (adásvétel, bérbeadás).
  
  
• Az új tanúsítvány már tartalmazza a CO₂-kibocsátás mértékét, az épület állapotára vonatkozó részletes adatokat, és korszerűsítési javaslatokat is.
  
  
• A tanúsítvány átadása szerződéskötéskor kötelező – még ha a száma nem is kerül be automatikusan a szerződésbe, az átadás tényét célszerű írásban rögzíteni.
  
  

A tanúsítvány tehát már nemcsak egy formai dokumentum, hanem valós szakmai tartalommal bíró igazolás, amely befolyásolhatja egy épület értékét és piacképességét is.

Jelentős felújítás? Akkor már új szabályok szerint kell számolni

Az új rendelet különbséget tesz az épület teljes felújítása és kisebb átalakítások között. Ha a felújítás eléri az épület szerkezeteinek legalább 25%-át, akkor azt jelentős felújításnak minősítik – és ebben az esetben a teljes épületre vonatkozóan alkalmazni kell a 2023-as követelményeket.

Ez nemcsak szigetelésre, hanem gépészetre, nyílászáróra, tetőszerkezetre is vonatkozik. Ha például valaki 2025-ben a homlokzat mellett az ablakokat és a tetőt is cseréli, akkor már lehet, hogy az egész házat új energetikai szintre kell hozni.

Milyen hatással van ez a költségekre és a kivitelezésre?

A BB követelmény teljesítése növeli az építési költségeket, de nem mindenhol arányosan. A legnagyobb többletet a megújuló energiát biztosító rendszerek adják (napelem, hőszivattyú), illetve a korszerűbb szerkezetek és építőanyagok.

Általánosságban elmondható:

• egy új családi ház kivitelezési költsége 5–15%-kal lehet magasabb a korábbi standard megoldásokhoz képest,
  
  
• viszont az épület rezsiköltsége jelentősen csökkenhet,
  
  
• és értéke, eladhatósága is növekszik, ha megfelel a szabályozásnak.
  
  

A kivitelezők és tervezők részéről nagyobb precizitást, koordinációt és előrelátást igényel a munka. Érdemes már a tervezés elején energetikust bevonni – nem csak az engedélyhez, hanem a költséghatékony megoldások kiválasztásához is.

Összefoglalás

Az építkezés ma már nem csupán alap, fal, tető kérdése. A jogi és energetikai környezet is szigorúbb lett, de átláthatóbbá is vált.

Aki 2025-ben építkezik vagy jelentős felújításba kezd, annak számolnia kell:

• új előírásokkal (BB besorolás, megújuló részarány),
  
  
• kötelező tanúsítvánnyal új tartalommal,
  
  
• és azzal, hogy a szabályok betartása nem választás kérdése, hanem a használatbavétel feltétele.
  
  

A jó hír: ha ezekre időben felkészülsz, nemcsak megfelelsz az előírásoknak, hanem egy modernebb, értékállóbb, fenntarthatóbb épületet is kapsz.